8/2. rész ~Minden út hozzá vezet~

Hi readers! OMG OMG majdnem 2000 kattintás! És köszönöm a kommenteket az előző fejezethez! Jó olvasást!
UI: Még 1x elnézést a késésért! ZsxX 

"Soha ne válaszolj, amikor mérges vagy!

Soha ne ígérj, amikor boldog vagy!

Soha ne dönts, amikor szomorú vagy!"

                                              
***

Nem értettem. Nem értettem semmit.
Ezt az egészet -ha egy halom papír lenne- már dobtam is volna a kukába. De ezek ragadós papírok voltak. Nehezen eltávolíthatók. Éreztem, hogy bekattanok.

-Mit keresünk itt?-csatoltam ki az övem, hogy szabadulhassak.

-Csak gyere velem.-ujjait a csuklóm köré fonta.

"Gusztustalan, modortalan féreg!"-átkoztam magamban.
Volt egy tervem.

-Rendben.-adtam be a derekam.

Széles önelégült vigyor ült ki az arcára -szokás szerint.
Tudtam hogy egy marha répa, de hogy még a kocsi ajtót sem bírta kinyitni annak ellenére hogy eljöttem vele...Bár nm is értem, hogy miért lepődöm meg.
                                       
-Zayyyn!-kiáltotta el magát örömében a pult mögött dolgozó lány amint beléptünk a szalonba.

"Ohh... Ennek a senkiházinak hogy lehet örülni?"-értetlenkedtem.
 "Tuti szívességet tesz a csajnak, amiért eljátssza ezt a kis jelenetet."-ha értitek a célzást.

-Had jegyezzem meg, hogy milyen szép pár vagytok!

Íme itt egy újabb példa arra, hogy milyen tapintatlanok is tudnak lenni az emberek.
Elég csak 1 szó, és az egész napodnak befellegzett!

-Igen!-óvatosan a kezemért nyúlt és lágyan összefűzte az ujjaink-Azok vagyunk!-ölelt magához.

A lány még villantott felénk egy 1000W-os mosolyt, majd eltűnt egy bőr huzatos ajtó mögött.
Kaptam az alkalmon, hogy Zayn még mindig a lány eltűnt alakját bámulja és amilyen erősen csak tudtam oldalba könyököltem Őt.

-Aúcs!-kapott a sajgó testrészéhez-Ezt most miért?

-Még kérdezed is?-üvöltöttem suttogva-Mondjuk 1, mert nem vagyok a barátnőd és 2 ha az lennék már rég halott lennél...

-Miért?-már megint túl közel volt.

"Elkábítasz Malik!"

-Úgy utállak! Pontosan ez a taktikád. Hogy féltékennyé tegyél Engem!

-Tévedsz.-túlzott higgadtsága már idegesítő volt-Itt senki nem akar féltékennyé tenni. Valld be legalább saját magadnak, hogy kibaszott féltékeny vagy!

Nem mondtam semmit.

-Először a benzinkúton aztán a buliban, most pedig itt.-még 1 lépésnyivel közelebb jött, majd suttogva folytatta-Tory fogalmam sincs hogy mit művelsz de rohadtul imádom!-ajkai súrolták a fülcimpám.

A gerincemen mintha magas feszültségű áramot vezettek volna végig. Majd elméletben felrobbanok. A kezemből kiment a vér keringés, így azok jéghidegen lógtak az oldalamon.
"Tényleg féltékeny vagyok?... Kizárt!"
Az lenne a legutolsó dolog hogy Zayn-nek igaza van.

Idegességemben a szemem ide-oda kattogott a falon lévő képek között. Mindegyiket legfeljebb 3 mp-ig néztem üveges tekintettel.
Szabadulni akartam de úgy, hogy Zayn ne tudjon róla, különben utánam jönne és azt nem akarom.
"Akkor meg mi a fenét keresek itt?!"

-Zayyyn!-szólt a szöszi elnyújtott, nyávogós hangon-Scott azt mondta hogy mehetsz!

Ezt még a vak is látná! A lány oda-vissza volt Zayn-ért. A csípője majdnem kiszakadt a helyéről annyiira rázta, és azt hiszem a nyaka is a nagy haj dobálás közepette.
"Még a végén... Ugh Story a fenébe is te féltékeny vagy!"

-Nem, nem vagyok!-kiabáltam.

Most már hivatalosan is bekattantam!

-Várj meg.-szorította meg a kezem-Itt!

Szemet forgattam, és leültem az egyik székre hogy ne foghasson gyanút.